iskolaügy Erdélyben: A 18. sz. közepéig az isk. Erdélyben elsősorban vallási célokat szolgáló magánügy volt, az isk-kat a felekezetek tartották fönn. Mária Terézia kirnő (ur. 1740-80) már nem tekintette tisztán felekezeti ügynek, s uralkodása elejétől fogva a közokt. újjászervezésén fáradozott, 1762: ált. fölülvizsgálatot rendelt el. A kat-ok tanügyéről Bajtay József Antal mpp. számolt be. Kimutatása szerint a r.k. isk-k Erdélyben: 1. a jezsuiták vezetése alatt: a kolozsvári koll., a brassói, gyulafehérvári, marosvásárhelyi, szebeni és udvarhelyi gimn-ok; 2. a piaristák int-ei: Beszterce, Medgyes; 3. minorita isk-k: Kanta, Nagyenyed; 4. a ferencesek int-ei: Csíksomlyó, Dés, Esztelnek, Mikháza; 5. az antoniánusoké: Erzsébetváros örmény isk-ja. A népisk-k ált. szomorú állapotban voltak, a legtöbb helyen hiányzott a megfelelő épület, és a tanító nyomorgott. - 1777 u. az erdélyi nagyfejedelemségben a tanítás nem a →Ratio Educationis, hanem a II. József (ur. 1780-90) által kiadott →Norma Regia alapján folyt. Eszerint a tanulmányi ügyeket a →főkormányszék intézte, a tanügyi rendeletek végrehajtásáról a főigazgató (director) gondoskodott, a tanulmányi és erkölcsi előmenetelt az igazgató (prefectus) irányította. A 3 grammatikai osztályt a →humaniorák 2 o-a követte, a ném. nyelv tanítása lett a legelső feladat. - II. József nem érintette az egyh. isk-hoz való jogát. Halála után a ném. nyelv helyett előbb újra a lat., majd fokozatosan a m. kezdett tért hódítani az isk-kban. Az 1848-i nagy átalakulások meghozták az ált. tankötelezettséget, az anyanyelv használatát az isk. előadásokban, s kimondták, hogy az áll. köteles isk-kat állítani. Az 1848-i törv-ek is elismerték az egyh. oktatási jogát. A bécsi kormány 1849-től igyekezett elnémetesíteni a felekezeti isk-kat, a ném. nyelvű oktatás kötelező lett. 1855-től Leo Thun min-nek pedagógiailag és didaktikailag szinte 20. sz. →Entwurfja szerint kellett tanítani, amit németesítő törekvése miatt a kiegyezéssel meg is szüntettek. Rendelkezéseit módosítva, a németesítő elemektől megtisztítva átvette a m. kormány is. - Mária Terézia korától kezdve fokozatosan fejlődtek és épültek Erdélyben a r.k. isk-k, míg az 1867-es kiegyezéssel a liberalizmus szelleme be nem hatolt az erdélyi egyhm. ter-ére. Ekkor nyíltak meg az áll. isk-k, és igyekeztek államosítani a felekezeti isk-kat, de az egyhm. meg tudta védeni és tartani iskoláit, s átmentette őket a vh. pusztításain. - 1868: a népokt. törv. meghagyta az egyh-ak isk-alapítási és -fönntartási jogát, megengedte, hogy ehhez a hívek anyagi hozzájárulását is igénybe vegyék, hogy a tanerőket maguk válasszák és a tankv-eket maguk határozzák meg; megengedte a már meglévő hitvallásos népisk-knak a község vagyonából és jövedelméből való további fenntartását, de ebben az esetben a különböző felekezetű isk-k arányos segélyezését írta elő. A közs-eket tette meg a törv. kötelezett isk-fenntartókká, s olyan helyeken, ahol 30 más vallású tanköteles gyermek volt, mint az illető helység hitvallásos isk-ja, köteles volt a község a szülők kívánságára „közös” népisk-t fölállítani. A községek lakosainak tetszésére bízta továbbá a törv., hogy átalakítják-e felekezeti isk-ikat ilyen közös, vagyis hitvallási szempontból semleges isk-vá, v. sem. Ez a lehetőség több helyen a nép viszálykodását és az isk-k áll. kézre kerülését idézte elő. -

Az 1868:38. tc. alapján kétféle isk-fenntartó csop. keletkezett: a kötelezett (a pol. közösség) és jogosult isk-fenntartó (felekezetek, társulatok és magánszemélyek). Az isk-rendelet rombolólag hatott az egységes tömbben élő székely r.k. gyermekekre. Ilyen helyen a vallásfelekezet nélküli közös isk. fölállítása nem jelentette az emberek isk-fenntartás alóli tehermentesítését, hanem csak az egyháziak jogkörének elvesztését. Körleveleiben Fogarasy Mihály (1864-1882) mpp. figyelmeztette híveit és eligazítást adott, sajnos hiába. Szomorúan látta, hogy „tisztán r.k. községekben nem tartják annyira hátrányosnak a közösségi iskolát”. 1872: megállapította, hogy „az állami hatalom elég erősnek érzi magát, hogy az egyház közreműködése nélkül jóra törekvő polgárokat vallásos meggyőződés nélkül is nevelhet, s ezért a közös iskolák terjesztését tűzte ki célul”. - Beke Antal knk-jával a szülők részére figyelmeztető kv-et íratott (A felekezeti és közös iskolák ügyében. Gyulafehérvár, 1871). Beke próbálta megértetni a hívekkel, hogy az isk. fenntartási kötelezettsége továbbra is rájuk hárul. Figyelmeztetett, hogy a 141.§, mely szerint „az isk-tanító más hivatalt nem viselhet”, sok kis erdélyi faluban mennyire megnehezíti a kántortanító ügyét, mert egy kis egyhközs. képes eltartani egy olyan tanítót, aki egy személyben kántor is, de kettőt képtelen. - Fogarasy pp. 1877: is a r.k. népisk-k fölkarolását szorgalmazta, mert „a szomorú tapasztalás bizonyítja, hogy egyesekben a szoros együvétartozás élénk érzete meglazult s a vallásos buzgóság hanyatlásnak indult, az áldozatkészség is hanyatlik”. Híveitől anyagi áldozatvállalást kért a vallásos iskolákért. - Vitathatatlan, hogy az isk-törv. követelményeivel, előírásaival az oktatás színvonalát növelte, a tanítókkal, a tanárokkal szembeni elvárása pozitív hatású volt, de egyben a vallási közömbösség és a liberalista eszmék melegágya lett Erdélyben. Voltak papok, szerz-ek, akik a katedra mellől aposztatáltak. - A sajtó által terjesztett téveszmék és erkölcsromboló elvek annyira terjesztették a hitetlenséget és közönyt, hogy a papi hivatások száma egyre csökkent. Fogarasy pp. 1875. XI. 25: körlevelében aggódva fordult a hívekhez, hogy ápolják a papi hivatásokat. Visszaállította a 2 é. bölcsészeti tanf-ot. E „kisszeminárium” 1870: olyanformán módosult, hogy a ppi líceum 7. és 8. o-a alkotta. A nagygimn. 6 o-os lett. A pp. kijárta, hogy azok a növendékek, akik a 6 é. gimn. után a ppi líceumban a 2 é. bölcsészeti tanf-ot elvégezték, éretts. vizsgát tehettek. A 2 é. líceum valóban kisszemináriumnak felelt meg, a hivatást ápolta. A líceumisták a papneveldében laktak és tanultak. Mivel az isk. érvényes éretts. bizonyítványt adott, a világiak közül is többen jelentkeztek a líceumba. A létszámnövekedés miatt a tantermek kicsinek bizonyultak. A pp. 1875: 10 ezer Ft-os költséggel építkezésbe kezdett, amit 1877: sikerült befejeznie. A papnevelde utcamenti részén elhelyezett raktárakat lebontatta, és 4 tantermet és 2 lakosztályt magába foglaló emeletes házzal zárta be az addigi ktori jellegű épületet, amit 1998: is „Fogarasy-szárny”-nak neveznek. - Fogarasy pp. aranymiséjének emlékére 1873. X. 28: 100 ezer osztrák Ft alapítványt tett, hogy ppi székhelyén „egy R.k. Főtanonda Lyceum Academicum állíttassék”. Az alapítvány kezelését a kápt-ra bízta. A pp. egyetemalapítási tervében 3 kar szerepelt: l. hittud., 2. bölcsészeti, történelmi és klasszikus nyelvtud., 3. jogi és államtud. kar. Elképzelése szerint az alapítványi összeg és 33 é. kamatja biztosította volna a fölépítendő egyetem anyagi fedezetét. -

A pp. egyetemalapítási szándékát a történelmi összefüggésben tudjuk kellőképpen értékelni. Már 1848: az első m. közoktatási min., Eötvös József sugallatára Erdélyben is előtérbe került a felekezeteken fölül álló közös egyetem létrehozása. A tört. egyh-ak azonban a papnevelést szolgáló alapot nem akarták kiadni a kezükből, ami érthető is. Az egyetem alapítása Kolozsvárott 1872: megvalósult 4 (jogi, orvosi, bölcs., mennyiségtan-termtud.) karral s 40 tanszékkel. Mivel a teol. kar elmaradt, ezért a következő évben 50 é. papi jubileumát használta ki, hogy alapítványt tegyen, amivel majd a helybeli szem-ot is 3 karú egy-mé fejleszthetik. - A Kormányzótanács közokt. vez-je, Braniste Valer a gyulafehérvári határozatokat tiszteletben tartó isk-politikája lehetővé tette az egyh-aknak, hogy a megszűnt m. tannyelvű áll. isk-kat felekezeti isk-kkal pótolják. Az erdélyi egyhm. tanügyi vezetősége azonnal nekilátott az isk-ügy szervezésének. Kezdetben önkéntes adományokból, majd a hívek önadóztatása révén nagyon sok r.k. népisk. és polg. isk. létesült. Az 1920/21. tanévben az erdélyi egyhm-nek volt 265 (ebből 95 új) népisk-ja 703 tanerővel, 27 (ebből 15 új) polg. isk-ja 151 tanerővel, létesült egy polg. képző és 4 iparos tanoncisk. (1923/24: az el. isk-k száma 209-re, a polg. isk-ké 18-ra csökkent.) A kolozsvári Marianumnak 1918/19: 6 tagozata volt 52 tanerővel: el. és polg. isk., női keresk. szaktanfolyam, háztartási, felsőkeresk. isk., leánygimn., s a következő évben bővült a tanítóképzővel, zeneisk-val és pedagógiummal. Később több tagozata megszűnt. Hasonlóképpen a ferencrendi apácák vezette nagyszebeni el., polg. és keresk. tagozatú isk. az erdélyi nőnevelés erőteljes otthonává lett, 1923: polg. képző részlege megszűnt, de a többi tagozata tovább működött. Az 1923: Csíkszeredába került csíksomlyói kántortanítóképző is kezdett elnéptelenedni. Először a tanítójelöltek hadbavonulása éreztette hatását, majd az új iskolatörv-ek ábrándítottak el sokakat a tanítói pályától. - Az intézmények létalapjait sújtó agrárreform után az intézmények, főleg az isk-k tartalmát érintő törv-ek következtek. A kat-ok mindent megtettek a felekezeti isk-k fönnmaradásáért, hiszen azok nemcsak a hit és az erkölcsi nev., hanem a m. oktatás intézményei is voltak. - 1922-től gyakorivá váltak a felügyelői isk-látogatások. A felügy-k nem annyira az intézmény ált. színvonalát figyelték meg, mint inkább a rum. nyelvben és a rum. nemz. tárgyakban való előrehaladást. Ezenfelül igyekeztek önmagukban jelentéktelen hiányokat, hibákat fölfedezni, melyeket azután képzelődéssel államellenes vétségnek lehessen kiszínezni. Beleakadtak a tanulók füzeteibe, egyes elejtett szavakba, énekeikbe, ruházkodásukba stb. - Angelescu közokt. min. 1923. IX. 1: bevez. az áll. tantervet a felekezeti isk-kba, megtiltotta más vallású tanulók fölvételét. Elrendelte, hogy a rum. nyelvet és irod-at, tört-et, földr-ot és alkotmánytant rum-ül kell előadni (így a felekezeti isk-k kétnyelvűvé váltak), e tantárgyak tanárainak 1924. VIII. 15-ig nyelvvizsgát kellett tenniük. - Az 1924. VII. 26-i törv. 8. §-a előírta, hogy azok a rum. származású polgárok, akik anyanyelvüket elfelejtették, gyermekeiket csak rum. nyelvű isk-ba járattathatják. Így indult meg a származáskutatás, a névelemzés. A 159. § a „kultúrzóna” létesítéséről intézkedett. Eszerint az ókirályság-beli tanítók, akik a kultúrzónás 20 megyében vállalnak szolgálatot, működésük idejére 50 %-os fizetésemelést és külön jutalmat kapnak, amennyiben letelepednek, 10 hektár földet is kapnak ajándékba. -

1925. III. 7: lépett életbe a bakalaureátusi törv., mely szerint a középisk. tanulóknak áll. biz. előtt a tankerületi közp-okban gyakran még a m-ul tanult tárgyakból is rum-ül kellett vizsgázniok. - Az erdélyi felekezeti isk-kat legsúlyosabban érintette az 1925. XII. 22-i „magánoktatási” törv., mely az összes felekezeti isk-kat magánisk-vá fokozta le, s amennyiben a törv. előírásainak megfelelnek, nyilvánossági jogukat elismerte. A törv. egyh. közösségeknek (egyhm., egyhközs., szerzetesr-ek) lehetővé tette, hogy isk-kat tartsanak fönn a min. felügyelete alatt, de az egyhközs-eknek kötelességük (még az egészen r.k. községekben is) saját költségükön nyilvános áll. isk-t fönntartani. Az egyhközs-ek így anyagilag kimerültek, s alig tudták saját r.k. tanítóikat fizetni. Ennek ellenére a tanerők szerényebb ellátással is helyben maradtak és kitartottak. - Az isk-k nyelvét az isk-fenntartó határozhatta meg, de a szerzetesi isk-kban csak az áll. nyelvén lehetett tanítani. Ezen kívül csak a felekezeti isk. tannyelvének megfelelő anyanyelvű tanuló vehető föl, s a névelemzések következtében akkor sem vehettek föl „idegen” nevű diákot, ha az illető azonos nemzetiségűnek vallotta magát a kisebbségi isk. anyanyelvével. A törv. megkívánta, hogy minden o-nak külön tanterme legyen, s minden o-ban legalább 10, az el. isk-kban 20 tanulónak kell lennie. A tanároknak előírta, hogy 5 é. belül kötelesek rum. nyelvvizsgát tenni. - A végrehajtási utasítás elrendelte, hogy az 1918. XII. 1. e. működött r.k. isk-k is kötelesek elöljáróság által bizonyítani nyilvánossági jogukat. Az 1918. XII. 1. u. létesült isk-k 3 hónapon belül kötelesek jelezni, hogy megfelelnek-e a törv. kívánta követelményeknek. - Az 1948. évi alkotmány után minden isk. legfőbb feladata lett az ateista nevelés, az óvodától az okt. legfelsőbb fokozatáig. A főisk. tanároktól nyílt hittagadást követeltek. - 1948. VIII. 3: az új közoktatási törv. minden felekezeti isk-t és isk. célt szolgáló vagyont (épület, berendezési tárgy, lakások) államosított. Az isk. államosítás áldozatául esett olyan épület is, mint a marosvásárhelyi minoriták rháza, melyben ugyan isk. nem volt, de a rend internátust tartott fenn benne. - A gyulafehérvári egyhm. vesztesége: 182 el., 30 középisk. (10 főgimn., 12 gimn., 3 keresk. felsőisk., 2 tanító-, 1 óvónőképző, 1 ipari isk., 1 gazdasági isk.), 17 nevint. (internátus), 2 árvaház. M.Jó.

Pelsőczy Ferenc: Az isk- és nevelésügy fejlődése Ny-on és hazánkban az egyetemek kialakulásáig. Bp., 1959. (magántanári ért.) - Marton 1993:97, 139, 154, 199.